A Marosvásárhelyi EKE a kezdetektől fogva támogatta a Mária-út gondolatát, érezvén ennek az útnak, célnak az értékteremtő és környezettudatos szerepét.
Első kapcsolatunk a Mária-úttal 2008-ban volt, mikor is Molnár József és Kovács Albert, munka-zarándoklatokat szervezett a magyarországi Mária-út egyesület kérésére, akkor az EKEmvh GPS-el és térképekkel segítette őket.
2009-ben közös megegyezéssel az országos EKE (osztályain keresztül) és a Caritas felvállalta a Mária-út erdélyi szakaszának kiépítését, gondozását, de az út főként az önkéntesek, magánszemélyek munkájából, felajánlásaiból épül.
Később csatlakoztak a cserkészek, a Hargita Megyei Tanács és egyéb szervezetek, míg végül megalakult az Erdélyi Mária Út egyesület.
Maros megyében az EKE az erre a területre eső szakaszok felmérését, utak bejárását, térképezését kijelölését, kapcsolatépítést, helyiekkel való egyeztetést, szálláskeresést-szervezést, beszámolók és honlap-készítését végzi, és a nagyobb zarándoklatok csoportjait vezeti.
2009-ben Dósa László, Pánczél Tibor és Siklódi Árpád, közösen vettek részt az út-alternatívák keresésében, számtalan változatot bejártak, míg kialakult az első verzió.
Természetesen ezen később változtatni kellett, mert a távolról jövő zarándokok nem annyira természetközeli, mint inkább az ember- és település-közeli (és lehető legrövidebb) utat keresik. Ugyanakkor a „végleges" nyomvonalon megint változtatni kell, ha leaszfaltoznak egy utat, vagy járhatatlanná irtják az erdőt.
2010 őszén a vásárhelyi ekések közül haton részt vettek a Csíksomlyón megszervezett első Mária-út munkatanácskozáson, ahol egységesítődtek az elképzelések, kialakult a munkamenet és ünnepélyes körülmények között megfestődött az első pár „hivatalos" Mária-út jelzés a csíksomlyói kegytemplom elött álló fára.
2010-ben feltérképeztük és napi járásokra osztottuk a Maros megyén áthaladó szakaszt, figyelembe véve a gyalogos zarándokok által megtehető távokat, amiket befolyásol az útviszony, erőnlét, látnivalók, időjárás. Mindezek figyelembe vételével alakítottuk ki a napi szakaszokat, így a majd 100 km távot négy nap alatt ajánlott bejárni.
A 2010-ás Csíksomlyói búcsúra zarándoklókat, Pánczél Tibor, Kerekes Ibolya, Kerekes Péter, Szilágyi Eszter, Kiss Tamás, Szilágyi Zoltán, Szilágyi Izabella, Dósa László vezette a csomagok szállítását Siklódi Árpád biztosította.
Az első festési munkálatokat Maros megyében 2012-ben kezdtük el, többszörös munkanapok szervezésével. A festésekben körülbelül húszan vettek részt, a markáns részét Harmat István, Szilágyi Zoltán, Siklódi Árpád és Kocsis Andris végezték.
2013 szeptemberére fejeztük be a 98 kilométeres szakasz kijelzését.
A 2014-es év ismét munkatúrákkal, zarándokkísérettel valamint csomagszállítással telt.
Újra kellett tervezni egy 18 km-s szakaszt, ezen a részen befejeztük a festést, még irányító táblákat kell kihelyezzünk.
Javítani kellett a leromlott, eltüntetett jeleket, helyenként új szakaszokat kell kiépíteni, és tervben vannak útjelző oszlopok, információs táblák készítése, elhelyezése.
2014. április végén indult el a 7.-ik zarándoklat, amin kb. 30 zarándok vett részt két csapatban, vezettük őket Maros megyében, illetve biztosítottuk a szállásokat és a csomagjaik szállítását.
Ősszel beszereztük Magyarországról azokat az oszlopokat, melyeket olyan helyekre kell kirakjunk, ahol nincs lehetőség kőre, fára jelzést festeni. 50 darab műanyag oszlopot festettünk le, melyekbe behelyeztük a műanyag táblákat a jellegzetes lila M betűkkel. Utána következett az oszlopok cementbe öntése, ami megint jó pár napi szervezett munkát igényelt. Ezek az oszlopok 2014 őszén valamint 2015 tavaszán kerültek ki a terepre. Sajnos volt egy pár, melynek az „élete" rövidre sikerült, több oszlopot széttörtek, vagy egyszerűen eltüntettek, mintha ott sem lettek volna... A pünkösdi zarándoklat előtt pótoltuk őket, hogy ez is segítse a zarándokokat az útjukban.
A 2015-ös évben szintén két csoportban jöttek a zarándokok Magyarországról, de megjelent egy vegyes (osztrák, belga, francia, svájci, magyar) csapat is. A hazaiak is kedvet kaptak és négy EKÉ-s társunk is elzarándokolt Csíksomlyóra, megyénk területéről indulva. Sejtésünk bebizonyosodni látszik, a Mária-út, egy olyan sajátos, semmilyen más zarándok úttal össze nem téveszthető alakulóban levő Út, mely nemcsak a Kárpát-medencei magyarságot, hanem szerte a nagyvilágban élő magyarokat és nem magyarokat is ide vonzza.
Keiemelt köszönet illeti a következő vásárhelyi EKE tagokat: Harmath István, Siklódi Árpád, Szilágyi Zoltán, Dósa László, Fazakas Róbert, Kocsis András, Pánczél Tibor, Szilágyi Eszter, illetve osztályunk több tagját is.
2016 márciusában és áprilisban három munkatúránk volt a Mária-zarándokúton. Ekkor a mezőségi és nyárádmenti szakaszokon újra oszlopokat helyeztünk el, ugyanakkor sűrítettük a zarándokút jelzéseit is.
Jó ötletnek bizonyult az a tény hogy nyissunk a nagyközönség fele és hirdessünk zarándok-túrát médián keresztül. Az első lejárás Marosszentgyörgy és Jobbágyfalva között történt 62 résztvevővel április 6-án. A túra színvonalát emelte, hogy maga Oláh Dénes főesperes is jelen volt. Az általa diktált iramnak köszönhetően rekordidő alatt tettük meg az utat.
Az április 16-i zarándok-túrát már a Nyárádmenti Leader Egyesülettel közösen szerveztük. Ennek célja: élőben bemutatni az útvonal nyárádmenti részét, összehozni a térség turisztikai szolgáltatóit, a turisztikában érdekelt civil szervezeteket és turisztikai szakembereket. Az EKE részéről 110-en vettünk részt a zarándoklaton bejárva azt a majdnem 30 km-es szakaszt amely a Mária-út Jobbágyfalva és Sóvárad közti részét képezi. Ezt követte egy zárt körű megbeszélés, amelyen egy vetített képes előadáson bemutattuk az elmúlt hat év munkáját, amit szervezetünk tagsága végzett a zarándokút kialakításában és kijelölésében. Reméljük, hogy úgy a hozzászólások (Molnár Sándor Mária-út koordonátor, Ábrám Noémi zarándok, aki végigjárta a Mariazell-Csiksomlyó közti szakaszt), mint a fent említett képes bemutató, felkeltette a résztvevőkben az érdeklődést a Mária-zarándokút iránt.
Május elején zajlott a 2016-os pünkösdi zarándokkíséret és csomagszállítás. Köszönetet érdemelnek: Vita Zoltán, Kiss Tamás, Velicsek András a csomagok szállításért, valamint a kísérők: Harmat István, Szilágyi Zoltán, Szilveszter Csaba, Nemes Levente és Szilágyi Eszter. A legfrissebb jelentés szerint a Jobbágyfalva határában lévő Tündér Ilona vendégház fölötti Mária-utat jelző oszlopot kiszedték (egy hónapja még megvolt), a Mezőségen pedig mindhármat, amelyeket tavasszal helyeztünk ki.
Május 8-14 között, idén másodszorra is megszerveztük a Marosvásárhely-Csíksomlyó zarándoklatot. Ennek tíz résztvevőből, heten a Marosvásárhelyi EKE tagjai. A tavaly is résztvevő három személy most már társaikkal együtt élte át a zarándoklat élményeit. Testi fáradság és lelki feltöltődés mellett, mint Maria-út ''festők és karbantartók'', érdeklődve figyelték a jelzések és útmutató táblák minőségét is. Hat napon keresztül, 160 km-en a Marosvásárhely, Jobbágyfalva, Sóvárad, Firtosváralja, Oroszhegy, Szentegyhaza és Csíksomlyó útvonalat követték. Mindenikük épen, egészségesen célba ért és az út végére az amúgy is jóbaráti kapcsolatban levő társaság igazi ''zarándoktestvérekké'' kovácsolódott.
Résztvevők: Pál Csaba, Székely Lóránt, Ősz István, Kiss Zoltán, Török Zsuzsa, Makkai Réka, Simon Emese, Kis Réka, German Salló Márta, Fosztó Éva.
Gazdag programot zártunk 2017-ben is a Mária úton. Ezt támasztja alá a következő beszámolósorozat, időrendi sorrendben.
Március 11-én és 25-én került sor a Mária-út Mezőségi szakaszának bemutatására. A két túrán összesen 77-en vettünk részt. Mindkét alkalommal 20-20 km-et tettünk meg. A második alkalommal 18 diák is részt vett a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnáziumból. Zarándoklatainkat a mezőmadarasi kultúrotthon udvarán sütögetéssel fejeztük be. Kihasználva a lehetőséget, néhány résztvevő EKE-tag a túrák alkalmával a Mária-út jelzéseit is felújította.
A következő tudósítás már az eddig megszokottól eltérő eseményről számol be, a résztvevők ugyanis szaladva tettek meg 45 km-et.
Április 23-án három marosvásárhelyi EKE tag hosszú zarándoklatra vállalkozott a Marosvásárhely-Sóvárad útvonalon. A távolság nagyrészét a Mária-úton tették meg, feltérképezve a jelzések jelenlegi állapotát, kijelölvén azon helyeket, ahol felújításra szorulnak az útmutatók. Igazi áprilisi időjárási viszonyokban volt részük, hol a tavaszi esőben, hol a meleg napsugarak jótékony hatása mellett, hol a nagypelyhes havazásban. Eredményes zarándoklatuk az Irgalmasság vasárnapján 45 kilométeresre sikeredett, 1400 méter szintkülönbség megtételével.
Május 23-29 között négy zarándokcsapat érkezett megyénk területére, akik Magyarországról jövet a csiksomlyói búcsúba igyekeztek. Őket még két másik csapat is követte, melyek közül az egyiket már a harmadik éve Marosszentgyörgyről zarándoklatra induló marosvásárhelyi EKE tagjai alkotják. Sikerült a felmerült igényeknek megfelelően egy-egy csapat kíséretét és a csomagok szállítását is megoldanunk.
A 2018-as év első túrájához utólagosan még annyit fűznék hozzá, hogy bizony a szép idő, s a jó társaság néha elragadtatja az embert és olyan helyzetbe kerülhet, amire nem számít. Történetesen itt mi olyan nagy hóba keveredtünk a Bekecs alatt, hogy az esti sötétben vergődtünk ki belőle.
2018. március 4-én szinte mesébe illően szép téli körülmények között jártuk végig a Só-útját Jobbágyfalvától a Nyárádmagyarós és Sóvárad közötti Farkas-tetőig. Voltaképpen a Mária-zarándokút egy újabb útvonalát terveztük, amely elkerülné a Székelyberétől Márkodig húzódó aszfaltos utat és beiktatná a zarándokútvonalba a mikházi Ferences kolostort, valamint Marosszék szent hegyét, a Bekecset. A mintegy 24 km-es túrán 22-en vettünk részt. Ennek a túrának az élménybeszámolója olvasható itt: https://www.ekemvh.ro/turazas/beszamolok/valos-mese-a-bekecsaljan
Április 14-én újabb Mária-utas jelzésfestésre került sor a Remeteszegi temető és a Besei-tetőn álló kereszt között. Remeteszeg és Bese leaszfaltozott főutcáján a megnövekedett forgalom miatt vált szükségessé egy új útvonal kijelölése. Az utóbbi évekhez képest rekordszámú résztvevő jelentkezett, 19 személy és egy kutya. Így öt csoport alakult ki, akik két időpontban fogtak neki a festésnek. A végén egy helyen találkozott mindenki és sor kerülhetett egy kis sütögetésre is. Remélhetőleg nem csak a zarándokok fogják használni ezt a szép erdei ösvényt, hanem a Marosvásárhely körül kiruccanni vágyók is.
A Mária Út Egyesület valamint az Erdélyi Kárpát-Egyesület önkéntesei 2018. április 10 és május 18 között tizenegyedik alkalommal szervezték meg a csoportos pünkösdi zarándoklatot Budapestről, Kolozsvárról és Marosszentgyörgyről Csíksomlyóra. Öt zarándokcsoport haladt át megyénk területén május 8-14 között, ebből kettő a már klasszikusnak nevezhető Nagysármás-Sóvárad útvonalat választotta. Egyik csoport a Mezőségen Mezőköbölkúton, Magyarfülpösön és Madarasi-Feketén haladt át, majd Görgényszentimrét, Laposnyát és a Bucsin-tetőt keresztezve hagyta el megyénk területét. A Kolozsvárról induló csapat futva tette meg az utat, így csak minden második zarándokszállást vett igénybe. Ők kis kitérővel a Bekecsen is áthaladtak. A Marosszentgyörgyről induló csapatot a Marosvásárhelyi EKE egyik tagja vezette és első napjukon több tagtársunk is elkísérte. A csomagszállítást szintén az EKE tagjai biztosították. Az öt csapat mellett egy nem látó személy is vállalta az utat, természetesen kísérővel.
Az alábbi helyzetjelentés már a vásárhelyi EKE csapaté. Ha már jelzést festenek, dolgoznak rajta mért ne zarándokoljanak ők is?
A pünkösdi búcsú alkalmával egy nagyszerű kis csapat (összesen nyolc személy) teljesítette a Marosszentgyörgy-Csíksomlyó útszakaszt öt nap alatt. Jókedvvel és kitartással, megújulva érkezett meg a somlyói nyeregbe. A csapat tagja volt egy 12 éves gyerek is, aki több műtéten esett át, a legtöbbet tőle tanulhattunk, nagyszerű kitartásról tett tanúbizonyságot.
Június 9-én került sor harmadik alkalommal a Szakrális Maraton megszervezésére, amelynek ötletgazdája az Erdélyi Mária Út Egyesület vezetője, Molnár Sándor volt. Maros megyében a nyárádmenti „szentföld”, pontosabban Mikháza volt a célpont, ahova két irányból érkeztek a résztvevők: Parajdról a Sóvidék-Hegyalja Kistérségi Egyesület tagjai, valamint Marosvásárhelyről EKE tagok és szimpatizánsok. Talán sosem volt fontosabb odafigyelni keresztény értékeinkre, a békére mint napjainkban. Európa megingott, kezdi elfelejteni múltját, egy furcsa jövőt képzelve el magának, ami már nem a saját hagyományaiból táplálkozik. Minket még hál’ istennek nem fertőzött meg az e fajta mentalitás, de jó itt is odafigyelni, tenni ellene. Ezt érezhette az a 42 résztvevő is, aki Maros megyéből futva, biciklizve, vagy gyalogolva tette meg az utat. A Szakrális Maraton részletes beszámolója olvasható itt: https://www.ekemvh.ro/turazas/beszamolok/szilagyi-eszter
2019
Ha tavasz, akkor munkatúra a Mária-úton. Ez az első kritérium, amit figyelembe kell vennünk decemberben túratervünk elkészítésekor.
Zarándok-munkatúráink március 16-17-én a Mezőségen, valamint április 6-án a Nyárádmentén zajlottak. Mindkét alkalommal felújítottuk, valamint sűrítettük a jelzéseket. Ami pedig nagyon fontos volt, mind a két szakaszt újramértük GPS-el, hisz az utóbbi időben sokat változtattunk az útvonalakon. A legnagyobb változtatás kényszerűségből történt, ugyanis a Marosszentgyörgy-Jobbágyfalva szakaszon, az Őrvár közelében felszántották a gyalogösvényt egészen az erdő széléig. Így aztán új utat kellett keresni, festeni az erdőben. Mindkét munkatúra kis sütögetéssel végződött. A résztvevők száma összesen – EKE tagok és barátaik – 41 személy volt.
Május végén került sor a már hagyományosnak nevezhető, zarándokkíséretre megyénk területén. Három magyarországi csoport zarándokolt ebben az évben Csíksomlyóra, akik mindkét eseményen részt vettek úgy a pápai szentmisén, mind a búcsún. Őket a már erre „szakosodott” EKE csapat segítette úgy kísérettel, mint csomagszállítással.
Ebben az évben volt még egy különlegessége a zarándoklatnak: Kolozsvári Rádió két munkatársa, Ferencz Zsolt és Varga-Mihály Márton, háromszáz kilométert hét nap alatt tett meg, a Mezőbándon élő, csontrákkal küzdő 14 éves Nagy Ágnes és családja anyagi helyzetének segítésére. A két rádiós Bogya Zoltán túravezető kíséretében, gyalog tették meg az utat a Mária-úton Kolozsvártól Csíksomlyóig, és részt vettek június elsején Ferenc pápa ünnepi szentmiséjén is.
Június 22-én került sor a negyedik Szakrális Maraton megszervezésére, amely a keresztény értékekért és a békéért zajlott. Ebben az évben két csapat indult, egy biciklis meg egy gyalogos, összesen 46 résztvevővel. A gyalogosok Jobbágyfalváról indultak és a nagy meleg ellenére sikerült 13 órára beérkezniük Mikházára, a kolostortemplomba. A Marosvásárhelyről indult biciklisek szinte a gyalogosokkal egyidőben érkeztek a helyszínre, de ugyanakkor tűntek fel még a Parajdról indulok is. Itt Kerekes József lelkipásztor fogadott bennünket, akinek rövid, frappáns beszéde arra buzdított, hogy jövőre újra érdemes lesz eljönni.
Bizony sokszor fordul elő a Mária-út építése során, hogy az ember, látva a sok rombolást, munkája ismételt semmivé tételét, a Kőműves Kelemenné balladája jut eszébe: „Amit raktak délig leomlott estére, amit raktak estig leomlott röggere”.
Október végén, 26-án került sor, egy Mária-utas tevékenységre, amely a 10 éves a Marosvásárhelyi Mária-út nevet kapta. A polgármesteri hivatal által támogatott rendezvényen 24–en vettünk részt, EKE tagok és szimpatizánsok. A 8 órakor kezdődő eseményen egy kötetlen beszélgetés alkalmával felelevenítettük azt a 10 évet, amit a Mária-úton tevékenykedtünk 2009-2019 között. Ezt segítette egy vetített képes előadás is. Miután kiosztogattuk a lila színű pólókat autóbusszal kimentünk a város szélére ahonnan könnyen megközelítettük azt a szakaszt, amit a tavaly láttunk el jelzésekkel és mértünk le GPS-el. Megdöbbenve láttuk, hogy valaki tudatosan, eszközt használva, fáradtságot nem kímélve véste le a fákra festett lila M betűket. Azt már csak találgatni lehet, hogy ki tehette. A gerincutat elhagyva, a Maroson túli városrészen (Uniri negyed) betértünk a remeteszegi Szent Család Katolikus Plébániára ahol már ismerősként fogadott Szénégető István, a templom plébánosa. Áldás után, a templom udvarán Harmath István túratársunk, aki már a kezdetektől, 2009-től részt vett a Mária-út kiépítésében, beszélt a zarándoklat fontosságáról, meg arról, hogy tulajdonképpen miben is áll egy zarándoklat. Innen folytattuk utunkat és a zarándokok által is ismert, Maros partján álló Sörpatika nevű vendéglő teraszán ünnepeltük meg ezt a tíz évet, kihasználva az októberi nyár kínálta kedvező időjárást.
Ugyancsak októberben folytattuk a GPS méréseket, ahol kellett új utakat hozva létre. Ezek a mérések hétköznap zajlottak munkaidő után, köszönet illeti Kádár Gyulát és Német Leventét, akik a munka oroszlánrészét vállalták.
Lássuk mi történt a vírus által meghatározott 2020-as esztendőben. Bizony itt már történelmet írunk, hisz ezután a 2020-as év előtti időszakot „boldog békeidőnek” emlegethetjük. Mi történt ezután? Beszámolónkból már erre is fény derül.
Még mielőtt a világjárvány komolyabb méreteket öltött volna nálunk, 2020. március 14-én, szombaton a meghirdetett Mária-utas jelzésfestési akción tervtúlteljesítés történt. A marosvásárhelyi EKE szervezésében hét kiskocsival 31-en (és egy kutya) vettünk részt, EKE tagok és szimpatizánsok. Mielőtt valaki a fejét fogná, megjegyzem, hogy a hét autónyi ember teljesen külön szakaszokon dolgozott, lefedve a tervezett Marosszentgyörgy-Jobbágyfalva szakaszt, valamint Sóvárad és a Maros parti Sörpatika környéke is „festés alá került". Egy kivétellel minden csapatba jutott egy „veterán festő”, aki az útvonalat ismerte. Az említett csapat így egy könnyebb részt kapott, amelyre tulajdonképpen egy következő jelzésfestéskor került volna sor. Azóta már tudjuk, hogy erre a következőre nem kerülhetett sor a koronavírus világjárvány kitörése miatt. Köszönet illet minden résztvevőt és a Tündér Ilona Vendégház tulajdonosát, mert megengedte a sütögetést vendégháza mellett. Végül még egy oszlopot is kihelyeztünk a vendégház közelében.
Idén a koronavírus-világjárvány következtében bevezetett egészségügyi korlátozások miatt a csíksomlyói kegyhely nem fogadhatta a tömegesen érkező zarándokokat. Ezért a különböző székelyföldi közösségek imaszándékait keresztre kötött imaszalagok formájában juttatták el Somlyóra a Mária-zarándokúton elinduló kisebb (kettes-hármas) hírvivő csoportok. Ezek közül mindenik egy napi távot járt végig gyalog, kerékpárral, futva vagy lóháton, stafétaszerűen továbbítva a keresztet és zászlót a következő csoportnak. Az EKE Marosvásárhely felvállalta az imaszándékok eljuttatását a Mária-út Maros megyei szakaszán Marosvásárhelyről Jobbágyfalvára, majd onnan Sóváradra. Első nap Marosvásárhelyről, a Keresztelő Szent János plébániáról Ft. Balla Imre segédlelkész, valamint Ft. Oláh Dénes, a Marosi kerület főesperesének áldása után Szilágyi Eszter, Adorjáni Alpár és Kovács Albert József hírvivők kerékpárral indultak el. Útba ejtették Marosszentgyörgyöt, ahol a Ft. Baricz Lajos plébános felkötötte a keresztre a helyi közösség üzenetét is, majd a keresztet és zászlót a jobbágyfalvi plébániára vitték. Másnap reggel Csüdör Imre plébános jóvoltából Jobbágyfalva imaszándéka is a keresztre került, amit Both János és Kocsis András hírvivők gyalog vittek tovább. Nyárádselyébe a mise végére érkeztek meg, ahol még egy imaszándék került a keresztre, aztán a hírvivők az eleredő esőben folytatták útjukat Sóváradra. Ott a keresztet és zászlót a református parókián hagyták, ahonnan másnap a következő önkéntes csoport stafétázott velük Csíksomlyó felé. Köszönet illeti Szilveszter Csabát a második napi hírvivők autós szállításáért Marosvásárhelyről Jobbágyfalvára, valamint Sóváradról vissza Vásárhelyre.
A világjárvány következtében ebben az évben elmaradt a tervezett második jelzésfestés, ami Marosvásárhely környékén zajlott volna, valamint elmaradtak a csíksomyói búcsúval kapcsolatos, megszokottnak számító tevékenységeink.
Június 20-án talán merész vállalkozás volt az ötödik Szakrális Maraton megszervezése. Ráadásul még az időjárás is rátett egy lapáttal, mert vörös jelzést jósoltak a kompetens szervek, amit a mobiltelefonok is „közvetítettek” szinte az egész nap folyamán. Ennek ellenére tizenhét személy busszal, hét személy kerékpárral, kettő pedig szaladva tette meg az utat. Csodák csodája, a mindvégig fenyegető esőt jóformán megúsztuk, utunk a legnagyobb rendben, a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. Ami most kimaradt az a közös étkezés volt, de ez a járvány számlájára írható. Kárpótlásként részt vehettünk, a régészek egy szabadtéri bemutatóján, amit a Marosvásárhelyi Múzeum szervezett.
Öt zarándok elindult ebben az évben is, közülük három vállalta utólag otthon a két hetes karantént. Július 20-25 között egy testvérpár zarándokolt megyénk területén, akik Vállajtól, a határtól indultak és Csíksomlyóig gyalogoltak. Őket követte egy zarándok aki egyedül érkezett Magyarországról és sajnos nem nevezhető túl sikeresnek zarándoklata. Először találkozva az erdélyi juhászkutyákkal szinte „lement a térképről”, hogy elkerülje őket. Még így is kitartott, de az országúton tette meg a további távot Csíksomlyóig. Beszámolhatunk még egy zarándok házaspárról is, akik augusztusban Magyarországról indulva végigjöttek az úton és az egyik szakaszon sikerült kísérnem őket. Nagyon tanulságos volt ez a kíséret, ugyanis megtapasztalhattam a zarándokélet nehézségeit (kutyatámadás, reggeli nélkül elindulni egy elkövetkező 20 km-es szakaszra) stb.
Sok időt, energiát, erőforrást fordítottunk a nyomvonalak meghatározására, bejárásokra, térképezésekre. Festésre, útlejárásokra kb. 3000 km-t autóztunk számtalan hétvégén, sok liter festéket használtunk fel, elkoptatva 4 drótkefét, 23 ecsetet és pár bakancsot.
Területi felelősünk, kapcsolattartónk: Szilágyi Eszter [ (+4)0749-071453,
Összeállította és rendezte Szilágyi Eszter és Kocsis András.
A Mária-út Maros megyei szakasza 95 km hoszú, eleinte délkelet-keleti irányba halad az út, majd Marosvásárhelyen kissé elfordulva nyugat-kelet irányban szeli át megyénket.
A Kolozs megyei elágazás megyénket Nagysármás település határában éri el.
A Maros megyei szakaszok:
Nagysármás (Sărmaşu) [szálláshely]
I. nap: Nagysármás - Mezőmadaras 32 km
Nagysármás - Tuzson (Tușinu) - Uzdiszentpéter (Sînpetru de Cîmpie) - Mezőpagocsa (Pogăceaua) - Mezőfekete (Negrenii de Cîmpie) - Hidegvölgy (Fînatele Mădărașului) - Mezőmadaras (Mădăraș) [szálláshely]
II. nap: Mezőmadaras – Marosszentgyörgy, 20 km
Mezőmadaras - Harcó (Hărțău) - Remeteszeg (Remetea) - Marosvásárhely (Tîrgu Mureş) - Marosszentgyörgy (Sîngeorgiu de Mureș) [szálláshely]
III. nap: Marosszentgyörgy – Jobbágyfalva, 19 km
Marosszentgyörgy - Tófalva (Tofalău) - Jobbágyfalva (Valea) [szálláshely]
IV. nap: Jobbágyfalva – Sóvárad, 25,5 km
Jobbágyfalva - Mája (Maia) - Márkod (Mărculeni) - Kendő (Mărculeni) - Nyárádseje (Şilea Nirajului) - Farkas-tető - Sóvárad (Sărățeni) - Keresztelő Szent János remeteség [szálláshely]
{mosmap width='680'|height='500'|lat='46.566667'|lon='24.593333'|zoom='10'|zoomType='Large'|zoomNew='0'|align='center'| kml='http://ekemvh.ro/fokkale/MariaUt/Maria_ut_Maros_megye_2014.gpx'| wiki='hu'}
Alább letölthető a Maros megyei szakasz 2014-ben frissített GPS-es nyomvonala három formátumban:
GDB - Garmin GPS-ekhez, illetve a Mapsource/Basecamp programokhoz,
GPX - általános GPS-es formátum, minden program ismeri,
KMZ - Google formátum, a Google Earth programhoz