Maros megyei szakasz

A Mária zarándokút Maros megyei bő száz kilométernyi szakaszán a jelzések festését és az út karbantartását a Marosvásárhelyi Erdélyi Kárpát Egyesület vállalta magára. A jelzéseket fehér alapon jellegzetes lila M betűk képviselik. Sajnos helyenként alig van, vagy egyáltalán nincs amire jelzést festeni, ezért az ilyen helyekre szándékunkban áll táblákat kihelyezni. Az utóbbi évek tapasztalata sajnos az, hogy nemcsak a kihelyezett táblákat, de a jelzések egy részét is igyekeznek egyesek eltűntetni, ezért az útvonal kijelzése folyamatos felújításra szorul. Mindemellett a Mária út leírása segítheti az eligazodást és megkönnyítheti a környékbeli látnivalók felkeresését.
A Maros megyei szakasz négy részből áll:

1. Nagysármás – Mezőmadaras
2. Mezőmadaras – Marosszentgyörgy
3. Marosszentgyörgy – Jobbágyfalva
4. Jobbágyfalva – Sóvárad

Szállásokért és egyéb információkért hívhatják a Marosvásárhelyi EKE Mária-zarándoklattal foglalkozó kapcsolattartó személyét, Szilágyi Esztert a (+4) 0749-071453 telefonszámon.
Szálláshelyek telefonszámai (ha valamelyik nem válaszol, netán már nem érvényes, forduljanak a fennebb említett kapcsolattartó személyhez):
- Nagysármás: Kiss Zoltán - 0744-875-677
- Mezőmadaras: Szabó Izolda – (+4) 0265-429247 és (+4) 0752-214490
- Marosszentgyörgy: Baritz Lajos plébános – (+4) 0265-318654 és (+4) 0744-811688
- Jobbágyfalva: Szász Csaba (Tündér Ilona Vendégház) – (+4) 0726-270110
- Sóvárad: Gábor Hajnalka (Keresztelő Szent János Remeteség) – (+4) 0740-068602

Nagysármás – Mezőmadaras (32km):
A Maros megyén belüli első napi szakasz a Mezőségi-patak völgyében található Nagysármásról (Sărmaşu) indul. A kisváros központjából meredeken emelkedik az utca délkeleti irányba, mely a neogótikus stílusban épült református templom mellett vezet el, majd a település széléhez érve szerpentinezni kezd. Villanyoszlopokon fedezhetjük fel jelzéseinket, előbb az utca jobb, majd fennebb bal oldalán. A tetőről érdemes visszatekinteni, mivel tiszta időben jó kilátásunk nyílik Sármásra és környékére. Egyébként míg a szem ellát nyílt mezőkkel, szántóföldekkel borított dombhátak sorozata jellemző a mezőségi tájra. E füves pusztaságnak Sármásról Tusonon (Tuşin) át Meződomb (Dâmbu) és Uzdiszentpéter (Sânpetru de Câmpie) közé vezető talajútján haladunk eleinte Marócháza (Moruţ) elszórt tanyái, majd a következő dombtetőn átjutva Tuson kompaktabban épült házai közt. A falu alsó részén jobbra ível az út, majd kiérünk a házak közül, áthaladunk a hídon és feljutunk a műútra. Itt jobbra, Szentpéter felé térünk, majd a faluban balra fordulunk a református templom felé meredeken emelkedő utcába, mely nemsokára háromfelé ágazik szét. A mi utunk a jobb oldali elágazáson folytatódik felfele, majd a faluból kiérve jobbra, déli irányba kanyarodik, áthalad egy dombtetőn és egy kis erdő mellett lejut az Uzdiszentpéterről Rücsre (Râciu) vezető műútra.
Miután kereszteztük a műútat nagyjából délkeleti irányba folytatódik az út, míg szinte eltűnik a szántóföldek közt. Itt balra kell figyelni, ahol a völgy irányában egy nagy fán fedezhetünk fel jelzést, amit az útról kell észrevenni nagyobb távolságról, mivel a letérőnél nem volt amire festeni.

A fától balra kisebb domb áll, melyen sírok látszanak, jobbra a völgy irányában tanya. A sírkeresztekkel ékített domb nyugati oldalán haladunk el, míg elérünk egy árokig, mely mentén lejutunk a Pagocsa (Pogăceaua) felé folydogáló patakhoz. Balra (folyásiránnyal szemben) gázcső ível át a patakon, de mi jobbra lépkedünk a patak mentén, míg a fentebb említett tanya előtt találunk egy pallót vagy átkelőhelyet. Ezt sajnos improvizatív volta miatt áradások idején a víz elviszi, de mivel szükség van rá újjáépjtik, igaz nem biztos, hogy pontosan ugyanarra a helyre.

Ezen átjutunk a patak bal partján taposott ösvényre, mely kivezet a Pagocsa felé vezető talajútra. Eleinte tanyák közt hullámzik az út, majd egyre inkább lejteni kezd és elérünk a falu szélső házaihoz. Innen előbb balra, majd jobbra kanyarodik az út és felvezet az aszfaltos műútra. Ezen jobbra fordulunk, majd a következő útkereszteződésnél feltérünk egy vendéglő mellett a déli irányban kaptató utcába. A Pagocsa fölötti tetőre érve hirtelen véget ér az aszfalt és köves talajútként folytatódik, melyen a jelzések főleg az elágazások közelében tűnnek fel. Lényegében ez az út déli irányból fokozatosan délkeletire fordulva Mezőmadarasig (Mădăraş) vezet kisebb-nagyobb tanyákon keresztül, miközben tiszta időben meglehetősen tágas kilátásunk nyílik a mezőségi dombságon át a Madarason túli dombvomulatokig, vagy keleten Szabéd szőlőhegye környékéig.
Isten-tó (Iştantăul) az első nagyobb tanya amit keresztezünk, nevét az azonos nevű különleges tóról kapta, mely utunktól jobbra található egy dombtetőn. A tóhoz vezető letérőnél tábla áll: Tabăra lac 1 km felirattal, szemben vele, az út baloldalán pedig régi vasúti őrház maradványa.

Itt valamikor a Mezőségen áthaladó keskeny nyomtávú vasút keresztezte az utat, melyből mára a hajdani töltés alig kivehető nyoma maradt csupán.
Az Isten-tavához vezető letérőt elhagyva enyhén lejt az út, majd egy idő után – különösen jobboldalt – egyre kompaktabban épült településrészhez érünk. Jobbról két mellékutca torkollik utunkba, baloldalt pedig nagy ortodox templom látszik. Itt gyakorlatilag a környező tanyavilág egyik központjának számító Szénaságon (egyes térképeken Főnáce, románul Fânaţe) vagyunk, ahonnan délkelet felé folytatjuk utunkat tovább. Jobboldalt utunkkal párhuzamosan, többnyire házak közt vezető út látszik, míg el nem érünk egy keresztúthoz. Innen ha előre tekintünk már feltűnik egy református harangláb, valamint Madarasi Fekete (egyes térképeken Feketelak) házai. A jobbra térő talajúton elláthatunk a többnyire völgyben épült Drekulyatelep fölött, balra pedig Sámsond felé emelkedik az út.
Itt volt valamikor Székelyföld határa. Innen a Székely-Mezőségen folytatjuk utunkat zömében magyarlakta falvakon keresztül Marosvásárhelyig. Még mielőtt elérnénk Madarasi-Feketére, a Drekulya patak hídjáról balra pillantva egy régi vasúti híd begyepesedett téglaépítményén csodálkozhatunk el, ahogy a rég elhordott talpfák és sínek nélkül dacol az idővel. Madarasi-Feketén ahogy felfele haladunk az egyre szétszórtabban épült házak közt Szénáságy (másnéven Madarasi Szénaság) felső végében levő tanyák közé vezet az út, az úgynevezett Öregbe. Itt eleinte meglehetősen nagy távolságok vannak a tanyák közt, de az útról, mely végigvezet Szénáságy házai közt, sehol sem térünk le, míg át nem jutunk a Komlód patak hídján. Itt balra térünk a jobbra lefele kanyarodó útról. Szénáságy házai közt gyalogolunk tovább, majd az utolsó házakat is elhagyva rövidítő talajúton érünk be Mezőmadarasra. Madaras főutcájára jutva balra (felfele) megyünk tovább a református templom szomszédságában álló Dr. Szekeres János Házig (sárga ház).

Mezőmadaras – Marosszentgyörgy (20km):
Reggel Madaras főutcáján indulunk tovább felfele, majd az út jobbra kanyarodásánál a jelzések elhagyják a széles ívben kanyargó főutat és a gyümölcsös jobb szélén vezetnek. A gyümölcsösből kijutva erdei ösvény menti fiatal fákon fedezhetjük fel jelzéseinket és rövidesen visszatérünk a faluból kikanyarodó aszfaltos útra. Innen, a Vásárostetőről még vethetünk egy pillantást a mögöttünk levő Madarasi-völgyre, valamint a Komlód-patakán túli mezőségi tájra, ha pedig előre tekintünk, már feltűnik a következő gerincvonulat, mely mögött a Maros-völgye húzodik. Utunk enyhén lejt, beér az erdőbe, majd az első kanyarnál jobboldalt az erdőben vezető talajúton folytatódik, hogy pár méter után le is térjen róla balra egy ösvényre, mely kivezet az erdőből és a már említett aszfaltos úr folytatásába csatlakozik. Ezen Harcó (jobboldalt) és Székelykövesd (baloldalt) közé érkezünk, aztán a völgyön átvágva a szemközti gerincre szerpentinezünk az erdei úton, míg fel nem érünk a Templom-hegyen (Besei-tetőn) álló kőkeresztig.

Innen szemünk elé tárul Marosvásárhely és környéke, mely azt a benyomást kelti, mintha a város a Maros völgyéből a környező magaslatokra igyekezne kikapaszkodni.
A jelzések nem követik az utat, hanem a mezőn átvágva rövidítenek a völgy legfelső házaihoz. Keskeny mellékutcán (Cetinei utca) haladunk végig, majd rátérünk a nemrégiben leaszfaltozott besei főutcára, ahol az iskola előtt vezetnek a jelzések. Követjük a főutcát a Vásárhely részét képező Besén s a vele egybeépült Remeteszegen végig, míg a tömbháznegyed közelében elérünk egy körforgalomhoz. Innen egyenesen előre a Bărăganului (középső) utcán haladunk tovább a Maros-híd felé. A Maroson átívelő híd előtt a Bărăganului utca a Tisei (Tisza) utcába torkollik. Itt a híd jobb oldalán álló irodaépületek előtti átjárón átkelve, ezek udvarát jobbról megkerülve bekanyarodunk a híd alatt átvezető Maros utcába.
A híd bal felöli lépcsőjén egy jelzéssel ellátott kitérő útvonal vezet fel, amely a Kossuth (Călărașilor) utcán végighaladva elvezet Marosvásárhely főterére a Keresztelő Szent János plébániához.
A Mária-zarándokút főútvonalán maradva, a már említett Maros utcából felmegyünk a folyó árvízvédelmi tőltésén található gyalogos sétányra, átkelünk a gyalogoshídon s a bal parton folytatjuk utunkat, míg a felső gát közelében sétányunk le nem térít a töltésről a Turbinaárkon átvezető kőhídra. Ezután balra fordulva a Maros és egy hajdani holtágából létrehozott csónakázó tó között haladunk át a Margaretelor (hajdani Szent Margit) utcán, a Maros parton. Egy kis patakot torkolatát keresztezve Marosszentgyörgy határához érünk, ahol jobboldalt feltűnik a Sörpatika nevű szórakozóhely, majd rögtön utána figyelni kell a fákon levő jelzéseket. Mielőtt a kartingpályához érnénk jobbra kanyarodunk, majd utunk egy árok mentén balra irányul. Ezt az árkot követjük, míg a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határát képező Északi (Nordului) utca mezőre kivezető meghosszabbítását el nem érjük. Itt a kis híd kövén újra felfedezhetünk egy jelzést, amely jobbra irányít. A házakhoz érve egy újabb árkot keresztezünk s rögtön utána a balra ágazó út menti oszlopokon láthatjuk jelzéseinket. Ezeket követjük észak felé, míg utunk jobbra kanyarodva átvezet a vasút alatt és a Wesselényi Erzsébet utcával folytatódik. Ebből kijutunk a Marosszentgyörgyön átvezető főútra, balra térünk, felgyalogolunk a Szentgyörgyi tetőre s ott az országút túlsó oldalán levő a Márton Áron utcában haladunk tovább, ahol a 24 szám alatt megtaláljuk szállásunkat a római katolikus plébánián.

Marosszentgyörgy – Jobbágyfalva (19km):
Figyelem: Jobbágyfalva Csíkfalva község része, de a Mária-út csak a község legdélebbi, római-katolikus lakossággal is rendelkező faluját érinti.
Marosszentgyörgyről a katolikus plébánia udvarával szinte szemben nyíló Akácos utcán indulunk el, majd erről kijutunk a Tófalvi útra amely átvezet a Marosszentgyörgyi Kutatóállomás bikafarmján, elhalad a Sarutlan Karmelita Nővérek Kolostora mellett, és kiér Tófalvára. A mára üdülőfalu jelleget öltött hajdani székelyföldi településen áthaladva elérünk egy útelágazáshoz. Jobbra Csejd, balra Székes látszik, de mi egyenesen előre folytatjuk utunkat a hídon át, aztán egy fenyvessel tarkított lombhullató erdő hangulatos tisztásának jobb szélén haladunk, s onnan a jelzéseket követve erdőben kaptatunk keleti irányban. Az Őrhegy délnyugati oldalának Csejd és Székelybő közötti mezejére érünk ki, ahol az erdő szélén haladunk tovább. Az Őrhegy csúcsát – hol hajdanán egy Őrvár nevű erődítmény állt – jobbról kikerülhetjük, de érdemes kitérőt tenni a tetőre (néhány lila M betű nélküli fehér négyzet vezet fel), ahonnan széles kilátásunk nyílik távolabbi vidékekre is, egészen a Görgényi-havasokig, melyből a Bekecs, Siklódkő, Küsmöd és Firtos jól látszanak a távolban.
Az Őrhegyet magunk mögött hagyva, ennek teraszos keleti lejtőjén folytatódik az út, majd a lábaink alatti völgyben meghúzódó Székelybő fölötti gerincen vezet végig, elérve a szembközti erdő szélét. Innen hosszan követhetjük a Só-útja sárga sáv jelzéseivel együtt folytatodó útvonalunkat, amely sokáig az erdő szélén halad. Az erdőt egy helyen szántóföld szakítja meg, de mindvégig a gerinc vonalát követve a fákon ismét megtaláljuk jelzéseinket. Nemsokára Mosonra valamint délen a völgy alsóbb szakaszán feltűnő Székelysárd házaira nyílik rálátás. Moson mellett a Szánthó család sírkertje fölött haladunk el, mely egy dombtetőn, kiterjedt lombkoronájú fa alatt látható. A kétféle jelzéssel ellátott út betér az erdőbe, keresztezi a Mosont Székelykállal összekötő utat, majd a Jobbágyfalvára Moson felől lefutó Hosszúaszó völgye fölötti gerincen többnyire az erdőben, néha az erdőszél közelében vezet tovább.

Ha csendben járunk e szakaszon, jó esélyünk van őzekkel, szarvasokkal, de akár egyéb vaddal is találkozni. Az út egy esztena közelében ér ki az erdőből, megkerüli azt, majd a gázkutak szomszédságában lejut a Jobbágyfalváról Mosonba vezető útra. Jobbágyfalva utcáján végigmenve kiérünk a főútra, ahol balra térünk, majd a főútról jobbra, a Nyárád hídján átvezető utcába fordulunk, amelyen áthaladva kijutunk a falu szomszédságában található Tündér Ilona völgy vendégházához.
A Nyárád hídjáig vezető utcából kitérőt tehetünk ennek jobboldali mellékutcájában található római katolikus plébániához is.

Jobbágyfalva – Sóvárad (25,5km):
Mája, Márkod, Kendő, Selye körülölel Nyárád tere – az e napi szakaszunk a Nagy- és Kis-Nyárád völgye közti térség falvain halad át, majd a Kis-Nyárád forráságait keresztezve leereszkedik a Kis-Küküllő völgyébe.
A hangulatos Tündér Ilona-völgy vendégházát elhagyva balra kaptat az út a fölöttünk magasló erdős gerincre. Az erdő alatti jobb kanyarnál figyelni kell, mivel a taposott út mezőre vezet, de a Só-útjával együtt haladó ösvényünk tovább emelkedik az erdő felé, majd nagyjából az erdő szélét követve kijutunk a vízválasztóra. Innen csodálatos panorámaként tárul elénk a Kis-Nyárád vízgyűjtője, lent a völgyben Mája házaival, hátul pedig a Bekecs, amely mintha keretbe foglalná az alatta elterülő tájat.

A gerincet észak felé követjük egy rövid szakaszon a Csíkfalváról Májába vezető talajút kereszteződéséig, majd ez utóbbin lejutunk az Egres-patak mellékvölgyében található faluba. Itt figyelni kell, mivel az előbbi években jelzésekkel ellátott és használt útvonal – mely mára már Székelyberétől Sóváradig több mint tíz kilométeren aszfaltos út lett – forgalomtól félreeső, vadregényes völgyekben meghúzódó falvakon vezető útra cserélődött. Májába érve az első útelágazásnál a baloldali utcába térünk, áthaladunk a hídon, majd követjük a házak sorát, míg egy háromszög alakú térre jutunk.

Itt közkutat találunk, jobbra fordulva pedig a református templomot láthatjuk. A mi utunk balra, a temető felé emelkedik, majd onnan az Egres-patak menti úthoz lejt. Ezen észak felé (balra) fordulunk és nemsokára Márkodba érünk, melynek főutcáját követjük, míg elérünk a református templomig.
A templom mellett kopott táblák jelzik, hogy jobbra térve Kendőbe, illetve a Bekecsalja legmagasabban fekvő falujába, Selyébe érünk. A baloldali út (egyenesen előre) a ferences templomáról híres faluba, az ún. nyárádmenti „Szentföld” központjának számító Mikházára vezet. Kendő felé előbb kaptat az út, aztán egy dombháton át bevezet a Bekecs délnyugati lábánál erdős környezetben rejtőzködő faluba. Hamarosan megpillantjuk a Kendő jelképének számító 1787-ben épült, jellegzetes, népies fatornyú református templomot.

Ezután az első útelágazásnál balra megyünk tovább, majd az út jobbra kanyarodik. A falu keleti kijárata előtti elágazásnál jobbra térünk és nemsokára hosszabb kemény emelkedő következik, melynek néhány kanyarulatát le is rövidíthetjük. A tetőre érve hirtelen Selyében találjuk magunkat a falu nyugati határán levő útkereszteződésnél.
Innen, ha balra térünk, kitérőt tehetünk Marosszék szent hegyére, a Bekecsre, a közelmúltban felavatott Szent Kereszt kápolnához, mely az évszázadokkal ezelőtt ugyanott állt Szent Antal kápolna helyére épült. Ez a kápolna egyébként már messziről, Kendőből is feltűnik, de a Mária-zarándokutat követve talán innen a legkönnyebb feljutni hozzá.
Előre tekintve már látható a Czigány-patak völgyében elhelyezkedő település túlsó, délkeleti oldalán, az Agyagoson a Katihegyese fölé, a Bekecs alsó teraszára felkanyargó út, melyen majd ki kell kapaszkodunk a faluból.
Az útkereszteződéstől akár előre, akár jobbra mennénk egyaránt Selye központjába lejt az út, de a jobb oldalit választjuk, mely a katolikus plébánia mellett halad el – az első mellékutcában található a Szent Mária-Magdolna plébánia bejárata – majd lekanyarog a központba. A református templom előtt jobbra fordulunk, aztán rögtön utána balra térünk és elmegyünk az utcában álló mázsáló mérlegig.

Itt jobbra bemegyünk a mellékutcába, mely íves kanyarokkal emelkedni kezd és felkaptat a Katihegyese gerincén átvezető kék sávjelzéshez, amely Nyárádmagyarósról a Bekecsre vezet. Fent csodálatos panoráma fogad, láthatjuk utunk következő részét a Farkas-tetőn álló tévétoronyig, hátterében a Siklód-kő csúcsával, északon pedig a Bekecset,

mögöttünk Selyét és délen a Kis-Nyárád-menti tájat. A Farkas-tető felé egy körív alakzatot ír le utunk a Súgó-patak (a kis-Nyárád forrásága) és mellékpatakainak forrásvidékén, a Klastrom-bércén át (egykor kolostor állt itt), nagyjából szintet tartva.

Ez a szakasz figyelmet igényel, ügyelnünk kell hogy sem a Bekecsre felvezető, sem a Magyarós felé lejtő elágazásokra ne térjünk rá, mindvégig keleti irányt kövessünk. Talajutunk a Magyarósról Sóváradra vezető műútba ér ki, a tévétorony alatt, az utolsó előtti kanyarhoz.
A Farkas-tetőről még vethetünk egy pillantást a Nyárádmentére, melynek erdős hegyhátai fokozatosan emelkednek a tőlünk északra magasló Bekecsig, aztán tovább folytatva utunkat a Kis-Küküllő hosszan elnyúló völgye kerül elénk a szemben magasló Siklódkővel. Ajánlott csoportba tömörülni e szakaszon, mivel a tévétorony közelében, a gerinc keleti oldalán esztena van s a hatalmas termetű juhászkutyák veszélyesek lehetnek. A tető alatti kanyarnál patakot keresztez az út (alacsony vízállás esetén e kanyart le is lehet rövidíteni), majd hosszabb egyenes szakasszal folytatodik. Az út következő, nagy ívű balra kanyarodásánál jól oda kell figyelni, mivel a patak bal partja közelében egy ösvényre kell térnünk, mely nemsokára meredeken lejteni kezd és levezet Sóvárad alsó (Kibéd felőli) végébe.

A főúton balra fordulunk, majd a baloldalt álló teraszos kocsmával szemben jobbra térünk a múlt század elején épült vasút elhanyagolt állomásépülete felé vezető utcába (Állomás utca). Az állomás épülete mellett elhaladva az út egy nagyot kanyarodik, átvezet a vasúton és a Küküllő hídján, aztán pár házat érintve délnyugat felé folytatódik. A híd után letérünk az útról és bokrokkal, fákkal övezett meredek ösvényen kaptatunk déli irányba a Keresztelő Szent János Remeteségig, ahol megtaláljuk szállásunkat.

A leírást készítette: Kocsis András
A fényképeket készítették: Harmath István, Szilágyi Eszter és Kocsis András